A NASA mérnökeinek sikerült megjavítaniuk a Földtől mintegy 25 milliárd kilométerre járó Voyager-1 egyik hajtóművét – írja az IFLScience. A berendezés 2004 óta nem működött. A bravúrt még azelőtt érték el, hogy az űrszondával, illetve testvérével, a Voyager-2-vel való kommunikációért felelős antennát hónapokra leállították volna a frissítések miatt.
A Voyager-1 1977 szeptembere óta vándorol az űrben, és miután befejezte elsődleges küldetését, a gázóriások megfigyelését, messzebb jutott, mint bármelyik ember alkotta eszköz. Eredeti rendszereinek többsége ugyanakkor ma már nem üzemel, néhányat szándékosan kapcsoltak le, több viszont meghibásodott.
A hajtóművek kulcsszerepet játszanak az antennájának bolygónk felé történő irányításában. A jelenleg használt berendezések ősszel leállhatnak a lerakódások miatt, ezért a csapat úgy döntött, megpróbálja helyreállítani a forgatásért felelős, üzemen kívüli hajtóműveket.
A fő berendezésekkel 2004-ben adódott probléma, miután két kis belső fűtőelem elvesztette az áramellátását. Akkor úgy tűnt, a rendszer javíthatatlan.
Úgy gondolom, akkoriban a csapat elfogadta, hogy az elsődleges forgóhajtóművek nem működnek, mert tökéletesen működő tartalékokkal rendelkeztek
– mondta Kareem Badaruddin, a Voyager misszióvezetője. Mint hozzátette: a szakértők ekkor valószínűleg nem gondolták, hogy a szondák még 20 évig üzemelni fognak.
Az ausztráliai Deep Space Station 43, a Deep Space Network hálózat legerősebb részének frissítése miatt idén május 4-től 2026 februárjáig szünetel a kommunikáció az űreszközökkel. A közelgő szünet miatt a szakemberek arra jutottak, érdemes életre kelteni az érintett rendszert.
A csapat megállapította, hogy egy áramkör zavara „megfordította” a hajtómű kapcsolóját. A cél az volt, hogy egy paranccsal visszafordítsák ezt a hibát.
Az eljárás nem volt kockázatmentes, mert be kellett kapcsolni a szunnyadó főhajtóművet, majd megjavítani a fűtést. A rossz időzítés magában hordozta a robbanás kockázatát, ezért a lehető legpontosabban kellett dolgozni.
A feladat a Földön is nehéz lett volna, nemhogy egy olyan eszköz esetében, amelyhez több mint 23 óra alatt ér el egy-egy jel, a kutatók mégis sikerrel jártak. Todd Barber, a csapat tagja szerint csodálatos pillanat volt feltámasztani a halottnak hitt berendezést.